Az emberiség évezredek óta próbálja a számításait egyszerűbbé és gyorsabbá tenni. Már a paleolit időszakban is készítettek elődeink primitív számológépeket, ami egy különböző csontokból álló bot és az arra vésett egyenes kombinációja volt. Vagy megemlíthejük a mai napig használt abakuszt és annak leszármazottjait, a mechanikus számológépeket.
Azonban az első, valóban digitális számítógépek megjelenése még sokáig váratott magára. Egészen a XX. század közepéig.
Harcban az Enigma ellen
A második világháborúban a szövetségesek hatalmas energiát fektettek abba, hogy a Harmadik Birodalom által használ kódot, az Enigmát feltörjék. Ám szimplán mechanikus eszközökkel ez a vállalkozás lehetetlennek bizonyult.
Az Enigma
Végül a brit hadsereg kódtörői és a világ vezető matematikusai Alan Turing vezetésével a Londontól 64 km-re fekvő Bletchley Parkban kezdtek dolgozni kezdtek a megoldáson. Ennek eredményeként született meg a Turing Bomba - igazából a Turing-Welchman Bomba. Ezt a számítógépet már programozni lehetett, de nem tárolt programmal, hanem átkötésekkel és kapcsolókkal.
Tommy Flowers is ott dolgozott a Bletchley Parkban, majd később megtervezte a saját, immár elektronikusan programozható számítógépét, a Colossust. Ezzel a géppel is a titkos üzenetek megfejtésén fáradoztak, és bár a programozása immár nem analóg volt, az adatait még papírszalagon tárolták.
Tommy Flowers Colossusa
Az első, teljesen digitálisan működő számítógép is a háborúhoz köthető, csak párezer kilométerrel odébb, az Atlanti-óceán túloldalán hozták létre. Ez az amerikaiak által épített EINAC, ami ballisztikus röppálya-adatokat számolt a hadseregnek.
Mindkét masina lényeg szerepet játszott abban, hogy a szövetségesek megnyerték a II. Világháborút. Ennek is köszönhető, hogy még a létezésüket is titkosították az 1970-es évekig.
Hogyan kerültek az első számítógépek kereskedelmi forgalomba?
Az első kereskedelemben kapható számítógép, a Ferranti Mark 1 egy kisebb helyiségnyi méretű volt. Persze, 4050 darab vákuumcsőnek kellett is a hely. Egy szorzás elvégzéséhez pedig 1.2 milliszekundumra volt szüksége. Csak viszonyításként: a mai processzorok 700 milliárd számítást képesek elvégezni ugyanennyi idő alatt. És már nincs is szükségünk egy komplett számítógépes szobára ahhoz, hogy ez a sebesség a rendelkezésünkre álljon.
Itt még kitett egy egész szobát egy számítógép
A Ferranti Mark 1 számítógép darabja 10,4 millió dollárba került. Igen, valószínűleg egy jó hitelkonstrukcióval is kis eséllyel talált volna új otthonra a felhasználók között.
Az igazi áttörést az IBM 650 hozta el 1951-ben, ami már csak két szekrénnyi helyett foglalt el, viszont 4000 darab, tíz betűből álló szót tudott tárolni. Az ára pedig már igazán baráti volt, mindössze 5 millió dollárt kóstált.
Úton a csillagokba
A következő lépcsőfokhoz két találmányra - igazából háromra - volt szükség : a tranzisztorra, az integrált áramkörökre, és még némi fejlődésre a félvezetők terén. Ez a három találmány tette lehetővé, hogy az Apolló programban minden eddiginél kisebb és könnyebb - mindössze 32 kilogrammos - számítógépet szereljenek az űrrakéta vezérlő egységeibe.
Ennek a számítógépnek a teljesítménye kisebb volt, mint egy mai mikrohullámú sütő irányító rendszerének. Mégis eljuttatta az embert a Holdra és a csillagok közé!
Az első lépés az otthonok felé
1971 őszén debütált az első komplex, egy chipes központi feldolgozóegység, azaz a CPU. Másnéven a processzor. Ez volt az Intel 4004, ami 60 dolláros árával ténylegesen elérhetővé tette a számítógép használatát a nagyközönség számára is.
Ám ekkor ez a fantasztikus találmány még csak egy nagyon szűk, a technológiák iránt érdeklődő közönség figyelmét keltette fel. Mondjuk, volt köztük egy 21 éves fiatalember, akit Steve Wozniak-nak hívtak és akinek találmányával a következő részben fogunk foglalkozni, amiben a digitális forradalomról fogunk írni. Maradjatok velünk!
A Szerethető Munkahelyek témája 2022-ben a digitalizáció a munkahelyen, ideértve a toborzást, az onboardingot, a mindennapos munkavégzést és a munka-magánélet egyensúlyát is.